Maros_Tamas - Veteranzsiguli

Zsiguli 2103 1500 cm3
Évjárat: 1976
Futott kilométer: 73000 km
Karosszéria: gyári, jobb eleje sérült volt
Leírás:

Piros 1500-ös, buta hirdetésben jelent meg, ami lassan-lassan épült, míg kiderült, hogy a belseje is  piros, és némi varráshibát leszámítva, hibátlan. Szóval a kis üti-kopi autóba beleszerettem, majd hazaszállítottuk, azonnal forgalomba is helyeztük, hogy ne a garázs mélyén punnyadjon.
Második tulajdonostól vettük, de őhozzá a kollégától került. Hirdetésekben minden autó „hölgy tulajdonostól” eladó, de ebben az esetben, mind az első, mind a második tulaj tanár néni  volt.
Az autó igen megkímélt, de sajnos még az élete korábbi szakaszában valami gixerbe kerülhetett, ahol a jobb elejét igen alaposan leamortizálták, erre majd a felújítás során külön ki kell térni.
Nagyon finom a gép, a motor kiváló, a váltó szuperül működik, bár zsigulibarátoknak, talán ezt nem kell bizonygatni. A fényezését már az idő és a nap magáévá tette, de viszonylag kis munkával,  felújítással szép autó válik belőle. Most még csak az örömautózás az osztályrésze, mint ahogy a narancsszínű tesónak a ’74-es  gyári állapotú nagypoláknak is.

Zsiguli 2103 1500cm3
Évjárat: 1979. június 7.
Futott km: 188 000 km
Karosszéria: Felújított
Leírás:

A kocsit első tulajdonosától vettem. Szerettem volna egy öreg autót, olyat ami működik, nem  túl drága, és meg lehet javítani, mondjuk hobby célra. Más szempont nem volt, igazából nem akartam veteránt építeni. Ez a kocsi az említetteknek megfelelt, nem tartozott hozzá semmilyen különleges mese. Második  autó volt, úgy élete deléig (a Moszkvicsokat előzte be), aztán őt is elérte az új szelek fuvallata és egy AUDI őt is lehagyta. 30 éves koráig még gurult, aztán egy évig a garázsban pihent. Bár  szerették az autót, de az AUDI mellett inkább csak műszaki oldalról tartották karban, a többit csak a szükséges mértékig. Amit a karosszérián javítottak, az kár volt a pénzért és az energiáért.
Szóval megtetszett és megvettem jelképes összegért, hogy jól érezzem magam benne. Ezután jött, hogy mit is lehetne kezdeni vele, mik a lehetőségek, milyen is az, amikor egy autó szép, stb. Végül is a felújítás  mellett döntöttem. (Ez nem volt életem legjobb döntése). Sikerült eredeti alkatrészeket szerezni hozzá, de nagyon sok mindent cserélni kellett, az égész újra lett fényezve. Amit csak lehetett saját kezünkkel  oldottunk meg, ide értve a javításokat, szerkezeteket, kisebb egységek fényezését, stb. A motor egyébként szépen duruzsol, nem volt még felújítva, de úgy tűnik egyelőre nem is kell.

Nekünk a veteránvilágba ez volt a belépő modellünk. Sokat tanultunk belőle, de a végeredménnyel elégedettek vagyunk

Polski Fiat 125 1300cm3
Évjárat: 1969. június 3. CZ 70-50
Futott km: 110.000
Karosszéria: Felújítás előtt
Leírás:

Ezt a kocsit nem akartam megvenni, de nem hagyott békén. Ha nézitek a képeket, talán látszik, hogy aki  egy ilyet fel akar újítani, ott már komoly bajok vannak…majd veszek be Kalmopyrint.
Ezt a kocsit ajánlották, de nem akartam elutazni vidékre, mert nem igazán tetszettek a képei. Aztán ajánlottak egy Moszkvics 408-ast. Még jó, hogy vannak az embernek barátai, akik minden félét ajánlanak, mert olyan  jó lenne, ha valaki megvenné:). Szóval a Moszkvics az már izgatott egy ideje és a Polskihoz képest néhány km választotta el. Gondoltunk  egy nagyot és szombati program keretében autónézőbe indultunk. Esélyt a Moszkvicsnak adtunk, de a póktól sem akartuk megvonni a versenyben való indulást, hiszen köbcentire stimmelt, színben is egyeztek, ugyan milyen  okkal zártuk volna ki. Technikai okokból a póké lett az elsőség. Aztán jöttek a döfések: elég rossz…telefon lakatosnak…válasz: minden javítható. Szélvédő eredeti 69-es…b…us. Alvázszám 15000…mondjuk erre számítottunk, de látni…? Nézzük a motorszámot…FIAT…FIAT?...FIAT!…b…us FIAT-motor van benne…Telefon barátoknak…válasz: hülye vagy?  Vedd meg, ha te nem, akkor én…
Szóval kényszerítettek, hogy hozzam el:)…a jó barátok:)  Szegény Moszkvicsról 5 perc alatt eldöntöttük, hogy nem kell, pedig ott még a papa is adta a szeretetét…ha érdekel valakit, ajánlom.
A Polski első tulajdonostól való, sajnos évekig kint állt valahol, miután bekerült egy fészerbe. Érdekes, hogy pl. az ajtók nem lógnak, aztán beindítottuk otthon. Egy befőttesüveget biztosítottunk  az AC szívócsövére és mivel a Polski AC nem pumpás, mint a Lada, ezért a harmadik indítózás után indult csak be! Hihetetlen volt. Kipu oda, de a kocsi szépen pörgött, tanúsítva ezt a műszerfalon éktelenkedő, de retro fordulatszámmérővel is. Nagyon meghozta a kedvem…hiába tudom, hogy a felújítás a kasztnin fájdalmasabb, mint a motoron, de a motor az mégiscsak az autó szíve…nem?
Most pihen és vár…a kombi márkatársa mellett.

Polski Fiat 125 1500cm3
Évjárat: 1974. április 3.
Futott km:
Karosszéria: Felújítás előtt
Leírás:

Polski Fiat 125p 1500, 1974.04.03.-án helyezték forgalomba.
Miért is vettem nagypolskit? Mivel a Lada a maga korában beszerezhetetlen volt kezdő fizetésből és a 18-20éves emberek türelmével, meg aztán gyerekkori élményből fakadóan a kedvenc szocialista típusom  volt, arra az elhatározásra jutottam, hogy az első Trabantomat elcserélem egy ilyen járműre. Természetesen a kora, az állapota az alaphelyzetnek megfelelő volt, szakadt, tsz-től leadott, széthajtott rom. Ez ’84-ben történt és a kocsi akkor tíz éves volt, tehát egy ’74-es, már eredetiben padlóváltós, háromkaros kormánykapcsolóval  meg a többi jeggyel, ami erre az átmeneti típusra jellemző. Természetesen a kocsit imádtam, ki sem lehetett szállítani belőle, mint rendesen akkor padlógázzal közlekedtem vele, és bár majd szét esett,  de 180-nal hálálta meg az igyekezetemet, nem kis vigyort csalva az arcomra. Persze hamar elérte a vég egy álló kocsisor formájában és még benzinre csak-csak futotta, a javítást már el sem mertem kezdeni, így szerény  5ezer Ft ellenében megváltam tőle.
Az előbbiek okán, amikor végleg beégett nálam a veteránláz és eldőlt a sorsom, akkor e kategória felé kezdtem kacsingatni. De kifejezetten ezt a kb. másfél évig gyártott modellt kerestem, nem sok sikerrel,  illetve amiket megnéztem, azok nem győztek meg. Közben persze a Lada 1500-as is nagyon érdekelt, mert imádtam ezt a típust is, és mivel sosem tudtam megvenni, így most láttam elérkezettnek az időt, és Ladát  előbb találtam, ezért a választás arra esett. De elkezdtük felújítani, és amikor már két hónapja tartott (aztán majdnem két évig), akkor nem bírtam tovább és addig kutakodtam, amíg ezt a kihagyhatatlan  ajánlatot megtaláltam.

Ez a gyönyörű narancssárga kocsi az első tulajdonos hagyatékából származik. Az örökösök elmondása szerint télen gondosan felbakolva  pihent a garázsban, majd egyéb, de szép időben, leginkább kirándulások alkalmával volt elővéve. Amikor elmentünk megnézni, akkor is vagy négy réteg takaró alól került elő. Azonnal beleszerettem  és meg is vettük. Első sárvédőket cserélni kell rajta, a Polski lemezminősége talán két-háromszorosan alulmúlja a Ladáét, de más probléma nem-igen van vele. Egyelőre a felújítását  nem kezdtük el, mert a Lada volt az első, de amikor a műszakija lejárt, gyakorlatilag felkészítés nélkül vette az akadályokat. Azóta is csak használjuk, amikor egy kis veteránfilingre vágyunk :).

Polski Fiat 125p kombi 1500cm3
Évjárat: 1975.
Futott km:
Karosszéria: Felújítás előtt
Leírás:
A titkos projekt.