1966. áprilisban hozták forgalomba az első Fiat 124-et, így ez az autó a legelső szériába tartozik. Az alvázszáma 52776. Ezt a szériát ismerhették meg az oroszok, amikor megvásárolták a licenszt 1966-ban, de már 1970-ben nem pontosan ez az autó került gyártásra. Az eddig ismert főbb változtatásokon kívül (motor, futómű, hátsó fék, külső kilincs, egykörös fék, stb.) nagyon sok apróságban eltér ez az autó, az első Zsigulitól amik leginkább a 2. szériás Fiat 124-re hasonlítanak. A különbségekről egy részletes anyagot akarok majd készíteni fényképekkel illusztrálva (ha elkészülök a felújítással), de azért néhány dolgot felsorolok már most (nézzétek őket meg a fényképeken): motorháztető, motortér világítás, karburátor, légszűrőház, dinamó, bowdenes kuplung, dudák rögzítése, gázpedál szerkezet, nincs burkolat a ventillátoron, nincs kartervédő lemez, nem dönthető első ülés, üléspárna mintázata, váltógomb színe, műszerfal színe, padlópedál alakja, motor hőfok visszajelző, barna szőnyeg barna műanyagokkal, lökhárító baba, kormányoszlop  burkolat, csomagtér tető kitámasztó, visszahajtott peremű motorház-, és csomagtér tető stb.
Az autóm egyébként keveset futott, kb. 15 évet ált. Tulajdonosa 30 évig vigyázott rá, előtte a főnökének az autója volt. A bal első sárvédőt kivéve minden eleme eredeti, egyszer át lett fényezve. 45 éves kora ellenére nagyon jó állapotban van. Egy-két helyen kell hegesztgetni, de fő elemet nem akarok cserélni rajta. Az aljáról könnyedén le lehetett kaparni az alvázvédelmet. Nagyon egészségesek a lemezek, a tornyok. Ugyan csak egy kis állagmegóvást akartam, aztán majd később egy teljes felújítást, de addig szedtem szét (különböző indokokkal), amíg végül a kábelköteg is kikerült… Így komplett felújítás lesz, újrafényezéssel  az eredeti tört fehér színre.

Viszonylag jó állapotú, eredeti karosszéria elemekkel rendelkező (csupán a küszöbök eleje lett javítva), ritkának számító óceán kék színű kombit sikerült vennem (a '81-es bézst pedig  eladtam, amit sajnálok egy kicsit).  Egy család tulajdonában volt mindeddig. A nagyszülő jogosítványát betegsége miatt a 90-es évek elején nem hosszabbították meg, de az autót ennek ellenére nem engedte eladni, ezért 6-8 évre kivonták a forgalomból. Majd a 2000-es években a fia megörökölte, forgalomba helyezte, és ekkor került beépítésre a gáz, és műanyag dobok is. Szerencsére új katonatiszt tulajdonosa is csak személyautónak használta, nem munkásautó lett belőle. Egyszer körbe lett festve, ami nem sikerült nagyon jól, így a felmerülő karosszéria hibák javítása után egy újrafényezés elkerülhetetlen lesz. Lassan elkezdem felújítani, nyár elején el szeretném vinni veterán vizsgára.

Az autót Litvániából vásároltuk, a vásárlás története itt olvasható, és Meleg Norberttel közös gyűjteményünk része.
Az autó legnagyobb különlegessége a 0000315-ös alvázszám, ami azt jelenti, hogy a típus gyártásának első napján készült darabról van szó. A koraiság további jelei, a típustáblán még motortípusként nem 2106 hanem 21031 szerepel (ez volt a 03-as kasztniba szerelt 1600 motor prototípusok kódja), fényszórói még a korai mintázatú csehszlovák PAL gyártmányok, és ugyan már nem padlópedálos (és ezek szerint nem is volt padlópedálos 1600-os), de a vezető oldali szőnyegen a gumibetét még a padlópedálosokkal megegyező kivágott sarkú, noha a szőnyegen már nincs rajta a pedál kivágása, a hengerfej elején ott a korai Ladák kartergáz kivezető csöve, a műszerfal és ajtó párnázás a korai 1500-sökből ismert simább típus, a műszerek piktogramok nélküliek, a motorblokk színe még zöldes, nem kék, és vegyen '75-ös és '76-os üvegekkel van szerelve. Állapota jobb, mint a képek alapján tűnik, talán csak a jobb első sárvédő volt cserélve és ritka bőséggel van adagolva rá az alváz és üregvédelem, ami a kasztni általános állapotára nézve jó jel. 

Lada Taiga (Niva) 2121 1600cm3

Évjárat: 1979. október 23.                                      
Futott km: 49600 km
Karosszéria: Felújított, újrafényezett
Érdekességei: