Régóta kerestem egy
közel eredeti állapotú
2103-as Ladát, és hosszas keresgélés
után egy szép délutánon
fénykép nélküli
hirdetés keltette fel a figyelmem, amelynek
leírásában az alábbi szöveg
szerepelt: „…karosszéria lakatost még nem
látott…”. Ez rögtön megfogott,
telefont ragadtam s a tulajjal történő egyeztetés
után indultam is az autóért.
Megérkezve pozitívak
voltak az első
benyomások, a kisebb hibákon kívül, amiket az
autó 30 év alatt szerzett,
összességében egy ápolt, egyben lévő
autó fogadott. A próbakörön már az első
pár méteren beleszerettem: semmi gyanús zörej
nem hallatszott, így a rövid
tesztkör és a hosszas alkudozás után
megvásároltam.
Az autót 1980. május 21-én vehette át
vasmegyei kisiparos tulajdonosa 126.000 Ft ellenében TA-28-72 forgalmi
rendszámmal. Előttem egy szintén Lada barát tulajdonos használta, így többeknek
ismerős lehet az autó az évenként megrendezésre kerülő gárdonyi Lada
találkozóról.
Az autó
javítását Komlósi Karcsi
ajánlására
Pemmer Péter karosszéria lakatos és fényező
végezte, munkájának elismerésére
szolgáljanak a mellékelt képek.
Az autón eredetiek maradtak a
karosszéria
elemek, de kisebb javítások és részben
történő fényezése szükséges volt.
A
krómok javát is újra cseréltem. Majd 2011
tavaszán sikeres OT vizsgát tett az
autó.
Néhány számomra
kedves extrával bővítettem az
autót, mint a
„villámhárító”, vagy a
díszes kisipari sárcsapó gumi, amelyek
gyermekkori emlékeket ébresztenek bennem a családi
kávébarna 1500s Ladánkról. A
korai szériásokkal és az export kivitelűekkel
megegyező kipufogó vég került fel
az autóra, valamint Taurus gumiszőnyeg, bólogatós
kutya és egy színben az
autóval harmonizáló makett parkol a korabeli
Autó-Motor újságok mellett a
kalaptartón. A karosszéria védelmére
könnyen eltávolítható műanyag
doblemez-védőket szereltünk be. A későbbiekben
Videoton
RD 4614 rádió beszerelését tervezem.