Az én történetem a márkával egészen módszerváltásig
vezethető vissza. Mint minden terhes anyukát abban az időben Nysa mentőautóval
vittek a korházba. Az én anyukámért nem jött, hanem apám vitte be a fehér
ezerkettessel.(1971 augusztusi IK-17-17) és azzal is vittek haza.
Itt kezdődőt minden. Ebben az autóba „nőttem fel” és ennek a
fehér Zsigának köszönhetem a márka szeretetét.
Amikor apám eladta akkor eldöntöttem, hogy nekem csak fehér
ezerkettes kell.
A sikeres autó vizsga után elkezdtem keresgélni. Akkor
döbbentem rá, hogy mire is vállalkozok, hogy 2006-ban milyen nehéz is szép
állapotú eredeti (kókány mentes) Zsigát találni.
Minden reggel, ahogy mentem a suliba mindig a hosszabb úton
jártam, mert az egyik garázsban ott pihent egy szép fehér ezerkettes. A gazdája
alig használta, ha jó idő volt kinyitotta a garázsajtót szellőzni. 4év alatt
egyszer láttam a garázson kívül a ház előtt, pont mentek valamerre a
feleségével. Sajnos siettek, ezért csak annyit tudtam kérdezni, hogy hány éves
az autó? Jött a gyors válasz hogy 32 és el is hajtott. 2 évig nem láttam a
kocsit.
Egy autószalonba kerültem
gyakszira. Egyik nap, amikor
bicikliztem a buszmegálló felé, megláttam
az úton egy szép Zsigát, amit
vontattak. Megismertem az autót és megjegyeztem magamba,
hogy de jó volna, ha
nálunk cserélné le a kocsit. 2nap múlva ott
állt a szalon parkolójába, úgy
megörültem, mint az állat, gyors körbe
néztem utána sajnos be kellett mennem a
műhelybe mire visszatértem eltűnt a Zsiga. Berohantam a
szalonba, és utána
érdeklődtem a csajoktól, hogy a bácsi, aki az
előbb itt volt kivel beszélt, és
hogy csak nézelődőt vagy autót is akar
vásárolni? Új autót akar
vásárolni, csak
nem tudja, hogy mit csináljon a Ladával. Mondtam a
csajnak, hogy hívja fel a
bácsit, hogy én azonnal megveszem.
Visszamentem a műhelybe. Kis idő múlva jön a csaj, hogy
tulaj délután vár elmehetek.. Szólt a csaj hogy van egy kis gond. Mondom
micsoda? –elfelejtette megkérdezni a címét. Én csak annyit mondtam, erre hogy
Tóalj 79. :)
5 óra felé értem
a házához. Csöngettem, de nem jött ki senki
ott vártam vagy fél órát és
semmi. De jó gondoltam magamba itt állok a
„mennyország kapujába” és nem engednek
be. Indultam haza fele, de összefutottam
a szomszédjával, aki mondta, hogy itthon vannak csak nem
jó a csengőjük. Nagyon
kedves volt a néni bement a telefonkönyvért
és megkereste, a számukat én meg
felhívtam Gyula bácsit és beszéltem vele,
hogy megérkeztem, és várom a házuk
előtt. Lejött és bementünk a garázsba, amire
már évek óta vágytam. Akkor tudtam
meg tőle, hogy nem akarta igazán lecserélni csak
azért teszi, mert beteg a
felesége és neki egy megbízható autó
kell, amibe csak be kell pattanni, és már
mehet is. Szereti a Zsigát, de 34 év után
először cserbe hagyta, és
szégyenszemre haza kellet húzni az autóját.
Ezek voltak az okok, amiért
lecseréli.
Így került hozzám az ezerkettes, amit rendbe tettem, és az
óta is vígan gurul a vele egy idős magyar utakon.
98ezer kilométerrel
vásároltam minden eleme gyári
még a küszöbök is, újkorába
alvázvédelmet kapott és üregvédelmet.
Motorja
bontatlan 35évesen is 10es kompressziót produkál.
A fényezése sajnos több
helyen javított, de így sincs szégyenkezni
valóm…..szerintem.