Úgy tűnik ez az ősz már csak ilyen, Zsigulit venni, eladni jár a tagság Csehországba, Németországba, Lengyelországba, és a mostani bejegyzés tanúsága szerint Szlovákiába. Egy ígéretes hirdetés után indultunk Vaskovits Zsolttal a Lévához közeli festői településre, megtekinteni az 1976-os kombit. A Zsiguli mellett más csodákat is találtunk.
Hogy miért érdemes Szlovákiába menni egy kombiért? A kombikból nagyon keveset gyártottak, a gyártás 5. évében pl. még csak a 204 ezres alvázszámnál jártak (összehasonlításképpen 2103-asból ezt a mennyiséget nem egészen két év alatt érték el, és tudni kell, a gyár kapacitása évente 750000 autó volt). Magyarországra pedig a kevés gyártottból is csak nagyon keveset hoztak, 1980-ig mindössze 13000 db került az országba és a kombik akkori feladatai szerint munkás-strapálós autók voltak, így a kevésből is csak nagyon kevés marad meg, az utóbbi 1-2 évben ha 4-5 került eladásra, annak nagy része is a mi klubunkból vagy klubunkba.
A hirdetés kereskedőé volt, de már a telefonban felmerült a gyanú, hogy itt bizony többről van szó, mint szimpla autókereskedőről, ugyanis mondta, hogy ne a kereskedésbe menjünk, mert az autó otthon áll tető alatt.
Megérkezésünkkor a meredek domboldalon álló telekre benézve egy 1967-es Trabit láttunk, innentől már biztosak voltunk benne rokonlelkekkel találkoztunk, nem véletlenül látták meg a kicsit kopott Ladában az értéket.
A mellette parkoló Cetkáról akkor még azt hittük, ezzel komplett a gyűjtemény.
Nagyobbat nem is tévedhettünk volna. A Zsiguli tüzetes megvizsgálása után létrejött az üzlet, az autó felújítást igényel, de alapvetően igen jó állapotú, eredeti, és komplett, de erről Zsolti majd ír, ha az autó hazaérkezett.
Én inkább azzal folytatnám, ami ezután jött. Miután eladónk és testvére is meglátta, hogy nálunk is úgyanúgy csúszik a kuplung, mint náluk, elkezdték bemutatni gyűjteményüket, melyet több ház, több garázsában tartanak.
Kezdődött egy Skoda 1000MB-vel, illetve a Skodával együtt lakó két utánfutós Jawa 250-sel, amelyikből az egyik egy ritka Sport, a másik egy angol export kivitel. És nehogy elfelejtsem az ugyanitt parkoló 1949-es Jawát.
És persze meg ne feledkezzek a restaurálás alatt lévő Velorexről, ami egy ekkora gyűjteményben a néhai Csehszlovákiában szinte kötelező.
És ezzel még nem volt vége, további rejtekekben további szépségeket találtunk:
A mopedeknél jegyezném, meg, hogy megtudtuk, az egyik éppen restaurálás alatt álló Stadion(?) fényezésére szükséges arany csíkokat egyik vendéglátónk felesége festette föl, szabad idejében, igen profi módon. Uraim, ez a szint ezután, ezt kell elérni az asszonyoknál. (Nálam még elég sok van idáig, jelenleg a több autót nem akarok már látni itt-nél tartok.)
Ezután jött néhány magyar gyártmányú gyönyörűség, egy Csepel 100 és 125, valamint egy Danuvia, egy Schwalbéval karöltve.
Személyes kedvencem a különleges kivitelű Jawa 350 634-es volt, hiába, én a 70-es 80-as években rekedtem meg Zsigulistul, Jawastul, ETZ-stül.
És ez még nem minden ezután jött az igazi nagy durranás.
Talán még egy 1000MB? Nem, tessék csak figyelni a rendszámot!
Ez bizony az egyik legritkább Skoda kupé, amit valaha gyártottak, egy valódi Skoda 1000 MBX. Meg lehet csodálni a gyönyörű oszlop nélküli kasztnit.
Ez az autó még annál is nagyobb ritkaság, mintha valaki egy Тольятти feliratú emblémás, még kézzel szerelt 1200-sel állítana be az Egyesületbe. vagy teszem azt egy 34000-es alvázszámúval…
Persze igazi Zsigulisként azonnal kiszúrtuk a típusidegen alkatrészeket, a kocka Lada gyújtókábelét a Trabiban:
És a Zsiguli abalaktörlőket a csodálatos MBX-en! Ment hozzá, én átengedném FIVA vizsgán 
A kombi forgalomból kivonása Szlovákiában még kis időt vesz igénybe, úgyhogy jövő héten újra visszatérünk új ismerőseinkhez.
