Maros Tamás autója

Leírás

A kocsit első tulajdonosától vettem. Szerettem volna egy öreg autót, olyat ami működik, nem  túl drága, és meg lehet javítani, mondjuk hobby célra. Más szempont nem volt, igazából nem akartam veteránt építeni. Ez a kocsi az említetteknek megfelelt, nem tartozott hozzá semmilyen különleges mese. Második  autó volt, úgy élete deléig (a Moszkvicsokat előzte be), aztán őt is elérte az új szelek fuvallata és egy AUDI őt is lehagyta. 30 éves koráig még gurult, aztán egy évig a garázsban pihent. Bár  szerették az autót, de az AUDI mellett inkább csak műszaki oldalról tartották karban, a többit csak a szükséges mértékig. Amit a karosszérián javítottak, az kár volt a pénzért és az energiáért. Szóval megtetszett és megvettem jelképes összegért, hogy jól érezzem magam benne. Ezután jött, hogy mit is lehetne kezdeni vele, mik a lehetőségek, milyen is az, amikor egy autó szép, stb. Végül is a felújítás  mellett döntöttem. (Ez nem volt életem legjobb döntése). Sikerült eredeti alkatrészeket szerezni hozzá, de nagyon sok mindent cserélni kellett, az égész újra lett fényezve. Amit csak lehetett saját kezünkkel  oldottunk meg, ide értve a javításokat, szerkezeteket, kisebb egységek fényezését, stb. A motor egyébként szépen duruzsol, nem volt még felújítva, de úgy tűnik egyelőre nem is kell. Nekünk a veteránvilágba ez volt a belépő modellünk. Sokat tanultunk belőle, de a végeredménnyel elégedettek vagyunk

Galéria